"Akinek tetszik, nézze meg többször is! Akinek nem tetszik, az nézesse meg magát!"
Egy esküvő története, vagy inkább balladája. Népballada valójában.
Mai magyar népballada.
Ballada a vagyon eredetéről.
Vásári komédiának indul, aztán hirtelen minden megváltozik és a borzalmak a végletességig fokozódnak.
Egy jó esküvőn tudvalevőleg örökre összevész a rokonság.
Itt azonban az abszurditás határait súrolják az események. Az összes szekrényből kizuhannak a csontvázak és minden bili kiborul.
Furcsa, hogy nincs főszereplő.
Furcsa, hogy nincs színlap, a színészeknek nincs neve.
A szereplők egy-egy típust testesítenek meg.
Talán a legvégére egy dalt még betettem volna.
Tetszett, ahogy a világítótestek (magyarul lámpák) lezuhannak a döbbenet kifejezéseként.
Tetszett az árnyékban suttogó, a feszültséget a végtelenségig fokozó narrátor.
Tetszett a színpad átalakítás módja.
Tetszett hogy a zenekar a színpadon áll.
Tetszett az előadás. Végig éberen figyeltem, a poénok ültek, jól érthető volt a szöveg.
Lehet, hogy visszaszokom a színházba?