2020. április 27., hétfő

A Messiás ugyanaz

Sokan gondolják, hogy a különböző hitvilágok között nem lehetséges tudományos párbeszéd. Egy zsidó és egy keresztény ember nem fog tudni megállapodni a Messiás eljövetelének ideje kérdésében. A keresztény hit szerint már eljött a Messiás, Jézus Krisztus, a zsidó hit pedig várja a Messiás eljövetelét.

Egy magyar kutató szerint nincs ellentmondás a két állítás között. 

A ma ismert módon való térben és időben való gondolkodás a görög kultúra megjelenésével kezdett teret nyerni, korábban nem létezett.  Az idő valamikor nem volt probléma, mivel az embereknek nem volt választási lehetőségük.  A ciklikus időszemléletű idő magától értetődően véget ért, majd újra indult. 

A különféle őskori-ókori kultúrák vallási rítusai is ezt az időtlenséget szolgálták. Várták, hogy az istenség eljöjjön, aki a megfelelő időben el is jött. Eltüntette a régi világot saját magával egyetemben, majd a mindenség újrarendezése után feltámadt, hogy a megszabott időben ismét eljöjjön. 
Nagyon nehéz elképzelni, hogy ebben az elképzelésben nem volt múlt, jelen, jövő, csak körforgás. 
Amikor az ökológiai változások következtében nem végezhették el a megszokott rítusokat, a hitvilág is töredezetté vált, vagy összeomlott, s a kiszabott idő ismeretét a vallási elit nem adhatta át, a tudás elveszett. Ám volt olyan szeglet a világban, melyben még meg tudták tartani az idő kezdetének rítusát, míg egy másik rituális gyakorlat már korábban, a várakozás időszakában véget ért.
Emiatt nincs ellentmondás a Messiás eljövetelének időbelisége között. 
Az időszámításunk kezdete körül kialakult pezsgő szellemi élet végül az időről alkotott fogalmakat is átstrukturálta: néhány száz év alatt a ciklikus időszemlélet lineárissá változott.
A különböző hitvilágok között tehát lehetséges tudományos párbeszéd.

További részletek erről Tóth Gyöngyi: Kőkorszaki rítusok című könyvében találhatóak.

Time and Tide wait for no Man. (Geoffrey Chaucher) 

2020. április 26., vasárnap

Miért éppen kínai vírus?


😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷

Érdekes cikket találtam. Az 1997-ben keletkezett írás gy részlete egy "nagyon érdekes tudományos hipotézist" ismertet: bizonyos vírusok keletkezésének földrajzi helye nem véletlen.

 "Az Egyesült Államok egyik híres kutatóintézetében (Beltsville, Maryland állam) dolgozik O. A. Levander, aki a WHO által kiadott legutóbbi könyvben a szelénrôl szóló fejezet szerzôje volt. 1995-ben két nemzetközi konferencián is elôadást tartott egy nagyon érdekes tudományos hipotézisrôl, amely szerint nem lehet véletlen, hogy az Európában is komoly egészségügyi problémákat okozó influenzajárványok a Távol-Keletrôl, elsôsorban Kína szelénben nagyon szegény területeirôl indultak el. Ez más szavakkal úgy is fogalmazható, hogy az intluenzavírus elterjedésének és tömeges térhódításának a szelénhiányos környezet kifejezetten kedvez. Az elôadásokban arról is szó esett, hogy korunk egyik új, nagyon veszedelmes kórokozója, az Ebola vírus Zaire (Kongó) - szelénben és jódban szegény - területeirôl kezdett elterjedni. Ezek szerint nem tarthatjuk kizártnak, hogy néhány vírus képzôdése és élettani virulenciája kapcsolatban áll a mikroelemekkel történô ellátottsággal: jelen esetben a szelénellátottság mértékével."   Pais István: A szelén és az antioxidánsok. 

Természet Világa,128. évf. 9. sz. 1997. szeptember, 422-423. o.

😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷

2020. április 20., hétfő

Kőkorszaki rítusok - mesterséges krízisek?

Mi történik, ha egy kaptárban túl sok a gyűjtött méz?
A méz fogja magát és kicsöpög, elfolyik, hacsak a méhész idejében el nem veszi.

Kőkorszaki rítusok című könyv a https://play.google.com/books digitális könyvtárban érhető el.  A könyv  a speciális (apokaliptikus és teremtési) rítusok időbeliségét elemzi. Arra a következtetésre jut, hogy a ciklikus időszemléletű kultúrák a rítusok megtartásával a közösség létszámban és anyagi javakban megmutatkozó feleslegét csapolták le. E mesterséges és rendszeres krízishelyzetek segítségével tartották karban a közösség szempontjából fontos alapvető tényezőket: a demográfiait és a gazdaságit.

Mióta a lineáris gondolkodásmód teret nyert, az emberi közösségben csak az előreláthatatlan és váratlan krízishelyzetek (járványok, gazdasági válságok) szabnak határt a "fejlődésnek"  nevezett gátlástalan túlburjánzásnak.
A múlt megfigyelése nyomán azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy fennmaradásunk érdekében mesterséges, irányított krízisekre  lehet szükségünk. Ezeknek időbélileg rendszeresnek kellene lennie és főképpen a gazdasági egyenlőtlenségeket és demográfiai problémákat kell kezelnie.

Nina Paley GIF 2020