2019. december 4., szerda

ANILOGUE 2019, Budapest

Szeretem az aimációs filmeket. A filmfesztiválon hat programot néztem meg. Az előzetes híradások  felkeltették az érdeklődésemet az Animadoku szekció iránt, ezért ebből kettőt is megnéztem. Sajnos csalódás ért, mivel a dokumentumfilm és az animációs film ötvözetére számítottam, de nem ezt kaptam. A rövidfilmek sorozata változatos animációs technikákat vonultatott fel  ugyan, de  dokumentumokhoz nem sok köze volt. A vetítésre alig 3-4 néző ült be, nyilván nem véletlenül.

A Kabul fecskéi ellenben szinte telt házzal ment. A vérfagyasztó történet és az alkalmazott akvarell technika lágysága végig bizonyos feszültséget adott a filmnek, azt is mondhatnám, nem illettek össze. A történet kissé lassú kibontakozása sokat levett a film élvezeti értékéből. Mégis aktualitása miatt joggal kapta meg a fesztivál fődíját.
A Pingvinek titkos élete rendkívül bravúros kivitelezése lenyűgözött, a  Shaun a bárány és a farmonkívüliek című film nagyobb gyerekeknek szólt, üde és vidám volt, aktuális mondanivalójával, feszes ritmusával nagyon tetszett.
A Fritzi, egy forradalmi mese talán szintén gyermekeknek készült, de számomra új  információt is tartalmazott éppen a német nézőpont miatt. A német rendszerváltásról idehaza csak annyit lehet tudni, hogy az kizárólag a magyaroknak köszönhető. A filmben bemutatott lipcsei  tüntetések azt mutatják, hogy két vagy több folyamat összeérése  is szerepet játszott a Fal ledöntésében.



Az Uránia filmszínház kávézója
 


Ilyen építészeti részletekkel máshol nem találkozhatunk 

A díjátadó ünnepség















Sajnos, a gyermek zsűri és közönség által díjazott filmekből egyet sem láttam. Ezek a következők voltak:

A papírsárkány
Lány
Nem tudom mit
Kölykök
Hajótöröttek
A herceg utazása
Bunuel a teknősök labirintusában.