ELTE BTK Vallástudomány

3.szemeszter

Tárgyaim

Népi vallásosság a Közel-Keleten
Tibeti vallásos művészet
A magyar néphit
Vallásszociológia
Vallásantropológia
Magyar őstörténet
Antropológiai nyelvészet
Összehasonlító vallástudomány
Műhelyszeminárium
Klasszikus arab nyelv kezdőknek
A Nílus-völgy vallása
Bibliaismeret

Absztrakt festők

Nagyon kedvelem a szép festményeket, kedvenceim a tájképek.
Gyakran próbáltam megérteni, hogy festők, akik lenyűgözö biztonsággal vettik papírra, vászonra az elébük táruló világot, miért készítenek egy idő után csupasz foltokból, krix-krax vonalakból álló műveket. Mintha közös nyelvünk helyett váratlanul ismeretlen, érthetetlen nyelven kezdenének  beszélni, amit csak ők értenek. Aki megfejti, az érti, aki nem, nem.
Hogy miért van így, ma sem tudom biztosan, mert festőkkel soha nem találkozom és nem áll módomban megkérdezni őket. Aki pedig megkérdezi őket, az mind lelkes nyelvismerő.
Az idők folyamán azonban a magam számára valamiféle magyarázatra leltem a miértet illetően. A magyarázat talán az emberi természetben rejlik, mely folytonos változásban van.
Úgy képzelem, hogy egy festő, amikor még fiatal, és rácsodálkozik a világra, vagy a szakmát tanulja, vagy amíg a szárnyait próbálgatja, addig az általam is látható világot ábrázolja. Később azonban valami más, a láthatatlan szerkezet, az általános szépség, vagy a rejtőzködő borzalom kezdi izgatni. Miért ne ábrázolja inkább azt? A mindenki által látható világot egy fényképezőgép is látja. Nem vagyok gép, gondolhatja egy festőMűvész. (Persze, ismétlem, nem tudom biztosan, sőt fogalmam sincs, mit gondol valójában, amikor, esetleg a maga számára is meglepő, titkokzatos külső és belső szerkezetek, talán saját gondolatainak leképeződései kezdik érdekelni. Esetleg. Talán.)
Csupa olyasmit ábrázolnak a pacák, amit a gép nem lát.
Íme, megmagyaráztam magamnak.

xxxxxxxx

No, nem, a nyelv megfejtésétől még messze vagyok.

Néhány nyári kép

 Még mindig nem találtam ki, hogyan folytassam a blogolást, pedig három hosszú, forró hónap is eltelt.
A sok nyári kép közül néhányat ide teszek.

1.kép Teljességgel Ismeretlen Állat Lábnyoma



2. kép A kisfiú és a Harmadik Nyár

3-4. kép Egy templom nagy napja



A gulyás evolúciója

Eleink a gulyást az alábbiak szerint készítették:
A húst nyárson, parázson sütötték, napon szikkasztották, füstöléssel, sózással tartósították. Az így eltett marha- v. birkahúst vasbográcsban saját levében párolták, sóval, paprikával ítesítették. Tehát víz, hagyma és burgonya nélkül készítették. (Dr Ketter L.:Gasztronómiánk krónikája)

Móra Ferencné 1949-ben kiadott szakácskönyve szerint az alábbi összetevőkből készül a gulyás:
1/2 kg hátszín
10 dkg zsír
3 db vöröshagyma
1 kk pirospaprika
1 kg burgonya
1,5 kk só
A csipetkéhez:
1 db tojás
15 dkg liszt

A Nők lapja (napjaink) receptjei között találtam az alábbi gulyás receptet:
40 dkg marhapacsni
25 dkg ritkacsont
1 fej vöröshagyma
1-1 szál sárgarépa és petrezselyemgyökér
1 db karalábé
1 db zellergumó
1 cső zöldpaprika
1 db paradicsom
40 dkg burgonya
1 ek édesnemes paprika
1 ek zsiradék, bors, köménymag, babérlevél, só.

Ha Angliában eszel egy magyar gulyást, kissé elcsodálkozol, mert az eléd rakott étel valahogy nem hasonlít a mi gulyásunkra. Egyikre sem. A "mi" magyar gulyásunknak, híres nemzeti ételünknek, meglepően sok változata ismert:
bográcsgulyás, alföldi gulyás, kolozsvári, szerb, sertés- és baromfigulyás. A csángók gulyása savanyú képosztával, fokhagymával, tejföllel készül, de vannak akik tokány módjára gombával, zöldborsóval főzik, kolbásszal ízesítik, paprika nélkül, borssal, majorannával. Például Tibetben, Lhassza nemzetközi éttermére büszke szakácsa jakhúsból főzi, rizzsel remekli a magyar gulyást.

Barátaim!
Beláthatjátok és nagatok is tapasztalhatjátok, hogy a gulyás főzése körül teljes az anarchia, mely állapot immár tűrhetetlen. A probléma oka: a szabvány, a rend hiánya. Rendet kell tennünk e téren, a gulyást standardizálni kell! Javaslom egy Magyar Gulyás Bizottság felállítását, melynek magam szerényen az elnöki tisztségét vállalnám. Hogy milyen alapon? Azon az alapon, hogy én vagyok az ötletgazda.
Az MGB tisztázná a gulyás helyét a világban, közmegegyezéssel standardizálná az igazi magyar gulyás receptjét, és kezdeményezné annak hungarikummá nyilvánítását.
Kérlek benneteket, hogy amikor javaslatokat tesztek, eszetekbe ne jusson a többféle húsból (úgymint baromfi-jak- birka-strucc stb.) készülő gulyás receptje, mert az már nemzetközi lenne és nem magyar. Mint látjátok, a probléma komoly, van mit tisztázni. Kérlek támogassátok a bizottság mielőbbi felállítását! Nemkevésbé fontos, hogy elnöknek engem jelöljetek!
Gulyást mindenki fazekába!
Éljen a Magyar Gulyás Bizottság!!!!

Tárgyaim

A bibliai kánon és a kabbala.
Hinduizmus/Buddhizmus.
Etnoszemiotika.
A középkori filozófia és teológia története.
Judaizmus.
Iszlám misztika.
Kínai mozgásművészet.
A korai kereszténység teológiai fogalmai.
A reformáció története.
A tibeti buddhizmus.
Az iszlám világ néprajza és antropológiája.
Az ókori Mezopotámia és környezete vallásai.
Liturgikus terepgyakorlat.
Vallásszociológia.
Vallás, rítus, mentalitás.

Békésszentandrás, a világ közepe

Mindig ott a világ közepe, ahol éppen vagyunk, most éppen Békésszentandráson. Szívesen jövünk erre a szép helyre...











































... és mindig sajgó szívvel veszünk búcsút tőle.

Vizsgavég

Szia!
Köszönöm az újévi üdvözletet, nagyon jólesett. :)
Remélem Te is jól szilvesztereztél és a családodban is mindenki jól van a körülményekhez képest.
Hogy állsz a vizsgákkal?
Én szerencsésen végeztem minddel. Bár lehet, hogy lesz még egy utólsó szóbeli, de még nem hirdették meg. Na mindegy, most egy kicsit cincogok, pihenek, háziasszonykodok. Illetve szakirodalmat olvasok, amire évközben nem volt időm.
Spengler: A nyugat alkonya, Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, Max Müller: Vallásszociológia.
Magánszorgalomból olvasok egy szociológiai munkát, aminek sok antrop. vonatkozása is van. Ez Hofstede: Kultúrák és szervezetek. Képzeld, valójában a habitusról szól, vagyis, hogy kultúrák vannak, nem nemzetek. Hofstede vizsgálati módszert is talált arra, hogy ezt egyértelműen kimutassa, ez a szenzációs ebben az elméletben. Kár, hogy nem akadt a kezembe a szakdolgozatom írásakor. Meg persze jó lett volna Hunyadi György: Nemzetkarakterológia c. könyve, meg Riesman: A magányos tömeg című, melyeket azóta olvastam.
Veled mi van? Nem cseng ki a telefonod, többször kerestelek, ma is kétszer.
Írjál, és beszélünk meg egy találkozót!