Ötödik szemeszter vége

Köd, köd, köd. Ki sem látni a vonatból.
A hangszóró szerencsére bemondja az állomásokat, így gond nélkül szállunk le a Tiszai pályaudvaron. Barbi több ismerős arcot is felfedez az utasok között.
A tanszéken tumultus, zsongás fogad. Jóleső érzés ennyi sorstársat, izguló vizsgázót látni. Valahogy megnyugtat.
Tízkor bevonulunk a termekbe, és a szigorú ültetési rend szerint elhelyezkedünk.
Megkapjuk az első vizsgafeladatokat. A parasztság szerepe a nemzeti kultúra kialakulásában, lengyel szarmatizmus, egy román népballada. Aztán filmkultúra vizsga következik. Az első hangosfilm, a "budapesti iskola", "tizenhét perces kaloda", filmelméletek, filmes módszerek.
Ahogy végeztünk, máris a buszmegálló felé nyargalunk Barbival. A buszon tárgyaljuk meg, hogy ki milyen kérdéseket kapott.

Sikerült elcsípnünk a pesti IC-t.
Fényesen ragyog a nap, ködnek nyoma sincs.
Számomra vége a félévnek. Az elkövetkező napokban mindennap meg fogom nézni, hogy leosztályozták-e a beadott dolgozataimat és a vizgafeladatokat.
A szakdolgozatra kell összpontosítanom ezután, hiszen a leadás határideje ápr.11.