Mit építenek a tanszék közelében?
Nem mást, mint sportuszodát!
Tanárunk egyik kezében kréta, másik kezében zsebkendő. Lázas. Betegen tartja az órát. Elmélettel kezdtünk, majd a szünet után megnéztük J.A. Flaherty (1884-1951) ötven perces "Nanuk, az eszkimó" c. filmjét. (Nanook of the North) A film 1922-ban készült fekete-fehér némafilm. A filmes igazi kultúrális antropológus terepmunkát végzett - ahogy kell! Tizenhat hónapon keresztül élt és vadászott Nanuk családjával. Visszatért közéjük, hogy filmes beszámolót készítsen fagyos életükről. Később a szemére vetették, hogy romantikus képet festett az eszkimókról, hogy megrendezte a jeleneteket. Hogy népviseletbe öltöztette "szinészeit", amit azok akkoriban már nem viseltek.
Nekem, mai nézőnek, nem tűnik mesterkéltnek a film,romantikusnak még kevésbé. Az antropológus rokonszenve átsüt a képeken, látszik, hogy szerette, tisztelte, sőt csodálta azokat az embereket. Nanuk a Basset-földön élő inuit eszkimó, a neve azt jelenti: Medve. Állandóan fúj a szél, a táj homoksivatagra hasonlít. Itt él Nanuk és családja az örök jég honában. A kietlen tájon életnek semmi nyoma. Mégis megélnek itt az emberek, ezerszer ügyesebben találják fel magukat, mint bármely más nép a Földön. De, hogy életük minden, csak nem romantikus, azt az jelzi, hogy nem sokkal a film forgatása után Nanuk végleg eltávozott az élők sorából - éhen halt. Rám döbbenetes hatással volt a film. Egyszerre csodáltam az antropológus fickót, és az általa ábrázolt emberek teljesítményét.
Ma arról tanultunk, hogyan dolgozik, milyen az igazi antropológus?
Ilyen: utazik, megfigyel és közreadja.
A túrista csak utazik és megfigyel, de nem adja közre.
A háromperhármas ügynök utazik is, meg is figyel, közre is adja, de munkáját homály fedi.
A csoportunkból mindenki szeret utazni, sőt szenvedélyes világjárók is vannak köztünk. Sokan említették, hogy megérintette őket a távolkeleti, afrikai, délamerikai kultúra. Tibor ma is Londonban él, onnan jár az egyetemre. Egy házaspár (mindketten hallgatók!) többször járt Malajziában, a fiuk egyiptológusnak készül. Egy lány Madrid mellett olyan cigányok közt járt, akik közt ma is él a vérbosszú szokása. Másikunk profi keleti harcművész és filozófus. Van, aki a saját kultúránk furcsaságait szeretné megérteni, a szélsőségesek, drogosok, homoszexuálisok világa érdekli. Ahogy egyre jobban megismerjük egymást, kiderül, hogy miért is jöttünk erre a szakra? Közös jellemzőnk, hogy beleszippantottunk "más" kultúrákba, és rájöttünk, milyen keveset tudunk a nagyvilágról.
Az antropológus igen gyakran kutatásokat is végez. Nincs kecmec, a kutatásmódszertan órán meg kellett tanulnunk kutatási tervet készíteni! Ezt kaptuk házi feladatnak. Néhányunknak, köztük nekem is, már a következő órára el kell készítenünk.
És, ajaj, egyre több szó esik a vizsgákról!
Hazafelé kellemetlen meglepetés ért. Nem volt hely a Pertre tartó intercity vonaton. Így hát csoporttársammal, a 18 éves Barbival a későbbi gyorsvonatra szálltunk. Sajnos, azon sem volt hely! Végig a folyosón álltunk, miközben a vécé felé igyekvők oda-vissza átbukdácsoltak, nyomakodtak rajtunk. A hatvanas években utaztam utoljára ilyen rémes körülmények között! Szerencse, hogy - hála a gondos ápolásnak és a szünetekben való mozgásnak - a visszereim visszakoztak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése