2015. szeptember 9., szerda

A magyar méz világhírű???????

A magyar méz világhírű! lelkes felkiáltással zárta riportját a királyi TV1 tudósítója. Tapasztalataim szerint ez igen messze áll a valóságtól, ugyanis az utóbbi két évben kétszer is sikerült rossz mézet vennem.

Az egyiket egy ráckevei kirakodó vásárban saját akácmézét áruló méhésztől vásároltam. Néhány nap elteltével a méz felszíne habossá vált, majd elindult kifelé az üvegből. Elképedtem e furcsa jelenség láttán és a méhész ellen azonnal panaszt akartam tenni. A gyerekeim lebeszéltek róla.

A másik világhírű akácmézet egy szarvasi szupermarketben vásároltam tavaly nyáron. (450gr, dátum: 03.06.2014. Szvák Szabolcs méhész) Akkor eltettem a kamrába, nem nyitottam ki az üveget. Idén márciusban elővettem és azt tapasztaltam, hogy megfehéredett. A színe olyan lett mint a disznózsír, állaga kőkemény, mézre nem is hasonlít. Elkezdtük használni a fehér kásás dolgot, mivel méz íze volt. Aztán a nyár folyamán megerjedt, vagy mi lett vele, nem tudom, de ennek is vékony habcsík lett a tetején és szusszant az üveg, amikor kinyitottam. Lassanként elhasználtuk a savanykássá vált "világhírű" mézet mert nem két fillérbe, hanem 1100 forintba került.

Régebben jók voltak a mézek, talán világhírűek is. Ma azonban más a helyzet. A jó mézeknek vége. Érdekes, hogy a világhír ezt nem vette észre. Lehetséges, hogy az a méz lett híres, amelyik világgá ment, az itthon maradónak pedig nem kell a hírnév. Következtetés: ha jó mézet akarunk, vásároljunk külföldön.

Kis adalék:

"HONI HONEY

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az egyik jelentős mézforgalmazó cég raktárában lefoglalt 20, azaz húsz tonna hamisított mézet. A Magyar Nemzet kérdésére ismertették, hogy a hamisítók ilyenkor a mézbe a trópusokról származó növényekből – cukornádból, kukoricából, cirokból vagy kölesből – készült folyékony elegyet kevernek. Hozzátették azt is, hogy a korábbi évek esetei alapján és az eddigi adataik szerint az így hamisított termékek nem okoztak egészségkárosodást, és ez a hamis méz is csak cukrász- és édességipari termékekbe került volna. A Nébih egyelőre nem tesz feljelentést, miután úgy vélik, hogy a büntető törvénykönyvben nincs erre vonatkozó jogszabály. Vajon mit kellene még a mézbe keverni, hogy olyan egészségkárosodási sorozat alakuljon ki, melyet követően kellő szigorral jár majd el a hatóság? Egyáltalán szükséges-e a termékbe a valódi méz?

Ladányi András



Élet és Irodalom, LX. évfolyam, 45. szám, 2016. november 11."

2015. július 15., szerda

Sebastian Faulks: Madárdal

Képtalálat a következőre: „Madárdal” 


Na végre!
Hosszú idő után végre olyan írás került a kezembe, amelyet én, aki sokat olvasok, laktatónak és egyúttal finom falatnak, vagyis igazi irodalomnak nevezhetek. A Madárdal című angol regényről van szó, melyet úgy hirdetnek: egy nagy szerelem és egy nagy háború története.
EURÓPA KÖNYVKIADÓ. BUDAPEST. 2014. Fordította: Gy. Horváth László

Faulks jól érti az írás mesterségét,  ismeri a szakma minden csínját-bínját. Olyan alkotó, aki munka közben mély empátiával tekint az olvasóra, miközben a figyelmét lekötni igyekszik.  A stílusa remek. A leíró részek cseppet sem unalmasak, a jellemzések - még a legelnagyoltabbak is -  találóak, kontúrosak, skicc szerűek. Tetszett a regény szerkesztésmódja, az időben való lépegetés sem zavart, sőt feszültséget teremtett. Remek arányérzékkel találta meg az egyensúlyt a cselekmény vezetése során, nem éreztem bőbeszédűnek, vagy szűkszavúnak. Külön hálás voltam azért, hogy nem írta le részletesen a fegyvereket. Igazi mesemondóként vezeti az olvasót olyan csúcspontokra, mint például a szerelmi jelenetek, vagy a német aknarobbantás miatt a föld alatt rekedt Wraysford és Firebrace túlélésért vívott több napos küzdelme.

Az első világháború felzaklató, horrorba hajló leírása (gáztámadás, alagútásás, fagyoskodás, tetvek), a katonák szenvedése, lélekromboló hatásának ábrázolása belőlem mély együttérzést váltott  ki. A pillanat, amikor Wraysford kiszabadulva a föld alól, a bombatölcsérben egy német zsidó katonától értesül a háború végéről, felejthetetlen, katarktikus.

(Mindig sajnáltam a lövészárkokban harcoló katonákat és jó, hogy elavult ez a fajta hadviselés. Ugyanakkor nem hiszem azt, hogy a jövő hadviselése kevesebb szenvedést és lelki torzulást okoz majd. Alagutak ásásáról, mint harci eszközről, a föld alatti hadviselésről, meg eleve  nem is hallottam az első világháború kapcsán.) 

Sok szerző agyoncsapja a történetét, kurtán-furcsán oldja meg a végét. (Valószínűleg elfáradnak a végére.) Nem így Faulks. Ő ügyesen varrja el a szálakat, amint egymás után oldja fel a rejtélyeket. És katarzist nyújt az utolsó, a szülési jelenettel. Ennyiből is látszik, hogy  a szerzőnek az érzelmekre sikerült mély hatást gyakorolnia. Én ezt a jó értelemben vett felkavaró hatást kedvelem az irodalomban, és talán mások is. Ez lehet a regény sikerének titka.

Néhány apró kritikai megjegyzést is teszek, de ezzel nem kívánom csökkenteni a lelkes és rajongó dicséretet. Bár azt írtam fentebb, találóak a jellemzései, finomítanám egy kicsit ezt a véleményemet. Faulks férfi, és mit minden férfit, nagyon érdekli a női lélek. Véleményem szerint, aki, ugye, nőből vagyok, a nők jellemzése minden erőfeszítése ellenére kevéssé sikerült. (Skicc szerűséggel jellemeztem ezt a stílust, a divattervezők, vagy képregények kontúr kiemelő rajzaihoz hasonlóan.) Valójában főhősnek is olyan szereplőt választott, akit egyszerű jellemezni. Rokonai nincsenek, magányos lélek. Furcsán iszonyodik a madaraktól.  Ezért nem is értem teljesen a regény címét: Madárdal. Igaz, madarak szinte minden fejezetben előfordulnak, de csupán háttérben, a környezet leírásakor. 

A fordítás szép nyelvezetű, hajlékony, épp ezért, mint homokszem a csokitortában, zavaróak magyartalanságai. (pl. okkupáció megszállás helyett, emberi kontaktus emberi kapcsolat helyett, alantos (?) tiszt alacsonyabb rangú tiszt helyett, kanális csatorna helyett, kreton (?) szövet karton szövet helyett, kellőleg kellően helyett. Az "elültettem egy magvat", ahelyett, hogy "elültettem egy magot", vagy a "harcra teremtek" ahelyett, hogy "harcra termettek"  engem kizökkentettek  a műélvezetből, az agyam fennakadt rajtuk. Ugyancsak megzavartak az olyan furcsa mondatok, mint:  a bor "száraz, csersavas, nem vacak, de sűrű és unalmas", vagy "a nyelvhalfilék túlságosan finomak voltak, hogy érezze az ízüket" stb.

Mit számít azonban, ha egy egyébként gyönyörű festményen egyik-másik szereplő sután tartja a fejét, vagy a kezét? Vagy mondjuk egy falevél árnyéka hibádzik.
Az összkép harmonikus, a festmény remekmű. 


2014. november 14., péntek

Haiku

Az ősz a kedvenc évszakom. Megihletett és lám, verset írtam. Mindjárt hármat.

Ősz

Kopogás az ajtón.
Nem néz ki senki
türelmetlenül.
Piros kalapban
a korláton
egy harkály ül.

Hold

A Szépség rám tekint.
Kezemre hull
fénye kéken.
Hív, megyek.
Érezem.

Szép

Szép élet a hosszú élet,
sok bánat, sok öröm.
Szép halál a gyors,
nem vár, míg felöltözöm.

Békésszentandrás, 2014.10. 25.

2014. november 6., csütörtök

Milyen az internet népe?

Az internet népe fura.

Nem alkot meghatározható réteget.
Nem köthető párthoz, nemzetiséghez, világnézethez és felekezethez, társadalmi osztályhoz, korhoz, nemhez, igenhez, reggelhez, estéhez.

Az internet népe nem kategorizálható.
Színtelen, szagtalan, nélkülözhetetlen, akár a víz.
Hullámokat vet benne minden információ és hatalmas hullámokra képes.

A legnagyobb hullámokat akkor támasztja, ha korlátozni akarják az internethez való  szabadságát.

A szabadsághoz való szabadságát.

Ilyenkor az internet népe lecuppan a képernyőről, kiárad az utcára, és tüntet a netadó ellen, például.

Az internet fura népe úgy hasonlít a vízre, mint Petőfi népe a tengerre.

"Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Süllyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.
Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;
Jegyezd vele az égre
Örök tanúságul:
Habár fölül a gálya,
S alul a víznek árja,
Azért a víz az úr!"
(Pest, 1848. március)

Az internet fura népe hatalmi tényező.

Találtam egy jó és aktuális elemzést a népről:

Visszatérhet-e a nép a politikába? címmel.

 http://mandiner.blog.hu/2014/11/25/visszaterhet-e_a_nep_a_politikaba#comments








2014. április 8., kedd

Új trükk az ingatlanciacon

Lakásom eladójaként sokféle emberrel találkozom. Márc. 25-én például azzal hívtak fel, hogy lakásomat EU-s pénzből kívánják megvásárolni, mivel ÖKO Plusz programban szerepel és ez alapfeltétel egy ilyen ügyletnél. Kaptam az alkalmon, és találkozót beszéltem meg a fiatalemberrel, aki a projekt ügyintézőjeként mutatkozott be. Bizonyára tetszett hallani már erről a projektről, kérdezte. 2004-ben, vagy ...izé, 2005-ben is volt ilyen - szólt némi bizonytalansággal az évszámot illetően. Majd cinkos kacsintással hozzátette: Tudja, a választások miatt újra elővették...! A lakást meg sem nézte, mert, mint mondta, miután EU-s pénzből veszi meg az a cég, akinek ők kiközvetítik, és úgy, ahogy van, bérbe fogják adni. Közölte, hogy első lépésként fel kell venni az adatokat ahhoz, hogy el tudják dönteni a központban, megfelel-e a lakás a feltételeknek. Ezután adatlap gyanánt egy Szerződést vett elő. Gyanakodva kérdeztem: Mibe kerül az ügyintézés? Erre ő: Ááá, semmibe! Itt, tetszik látni, az áll, hogy az ügyintézési díj 0%. Tényleg ott volt. Vastagon aláhúzva! Na, ekkor lett igazán gyanús az ügy, és tüzetesen megvizsgáltam a pontokba szedett apró betűs szöveget.
Az 1. pontban az szerepelt, hogy a cég 15 napon belül kiértesít engem, bekerült-e a lakásom a projektbe. Ha igen, akkor vállalnom kell, hogy a lakást felértékeltetem a cég értékbecslőjével. Ha ezt nem teszem meg, akkor 30e forint kötbért vagyok köteles fizetni.
A többi pontot el sem olvastam, hanem azonnali távozásra szólítottam fel a fiatalembert. A lépcsőházból még dühösen visszaszólt, hogy meg fogom én még ezt bánni, de akkor már késő lesz!
Ha valakit érdekel az EU-s pénzből való lakásvásárlás, ill. könnyű pénzhez akar juttatni egy élelmes projekt menedzsert, megadom a fiatalember telefonszámát: +36307292104