Langyos szél

Végre kellemes, koratavaszi idő fogad Miskolcon, a hónak nyoma sincs. A csángókról tanultunk két napon át. Kiváló tanárunk a kolozsvári egyetemről érkezett. Szívvel és szeretettel iparkodott átadni nekünk hatalmas tudását, melyet rengeteg anekdotával fűszerezett. Az előadás többet nyújtott, mint a tudást magát, ez lelki feltöltődést is adott, mely, tudom, hosszú ideig melenget majd.





Fehér ibolya








Nyitott ablak


















Miskolci mókus mindennapi kenyere. (Barbi fotója ez a szuperjó kép.)

A tavasz ébredése Miskolcon

Tavaly és azelőtt március közepe felé zsenge, zöld levélkék már látszottak itt-ott. Az idén azonban mi fogad minket reggel? Havazás, hótakaró, zimankó.
Tavasz ! Hahó !! Ébresztő !!!























Fekete kutya!
Edd meg a telet!

Újra Miskolcon

Elkezdődött a második év második féléve. Úgy tűnik, megint kevesebben vagyunk, de akik itt vannak, azok a legeltökéltebbek, kialakult a kemény mag. Húzós lesz ez a félév is. Kilenc tantárgy és terepmunka mellett még szigorlat is vár ránk. De félre a sopánkodással, beszéljünk inkább a farsangról!





























Két jól sikerült jelmez: A "Tenger" kékben, a hullámok tetején, vagyis a feje búbján egy vitorlás hajóval és a Hóhér pirosban. A Hóhér 3. díjat kapott.









Az 1. díjas jelmez












Éjszakai esőcseppek

A nő felfedezése, avagy mi befolyásol?

A Közlekedési Múzeumban vettem észre, hogy kezdem antropológus szemmel figyelni a dolgokat. Így jutottam arra a gondolatra, hogy a nők a közlekedés fejlődésének és a fejlődés nyomában járó kereskedelemnek köszönhetik a felfedezésüket. Miután a férfiaknak már nem volt mit eladni, felfedezték a nők oldaláról mutatkozó keresletben rejlő határtalan lehetőségeket. A kereskedelem nyomában pedig megjelent a nők jogainak elismerése.




















A nők felfedezését követte a gyermekek felfedezése. Milyen sok mindent lehet értékesíteni a gyermekek számára is! A hintalovacskán nyargaló kisgyereket szoktassuk át a biciklire, így lesz belőle a távolság leküzdésének mámorában élő felnőtt. Úgy is lett!
A kereskedelem nyomában pedig mi járt? A gyermekek jogainak elismerése.

















Nemrégiben olvastam, hogy a folyók szabályozása azért volt fontos valamikor, hogy a lóvontatású hajók útját, menetidejét lerövidítsék. Manapság, amikor elenyésző a folyami áruszállítás, felmerült az egykori folyamszabályozás kritikája. Azt mondják, a folyók árterein bőséggel termett a gyümölcs, dúsan hullámzottak a rétek, tele voltak élettel.
Ez csak egy példa, de mintha a környezetvédelem is a közlekedésnek és a kereskedelemnek köszönhetné a megszületését...

















Ime egy egykor működő, valódi Hóhányógép. Tehát a hóhányó is feltűnt a közlekedésben.
Az idén volt hó bőven és mivel elszoktunk tőle, nem nagyon akarta elhányni senki. Itt van a probléma gyökere! A kereskedelem lemaradt, nem fedezte fel a hóhányásban rejlő lehetőségeket, én például nem tudtam hólapátot vásárolni. Kérdés, hogy mi lesz a nagy hóhányókkal, a jogaikat mikor fogjuk elismerni? Attól tartok, ha a kereskedelem lemarad, akkor soha.

Nézőpont

Nem könnyű egy hajléktalannal szóba elegyedni. Ha viszont sikerül, akkor érdekes dolgokat tudhatunk meg a környezetünkről.
Mindketten álldogáltunk a Keleti pályaudvar mellett. Én a buszra vártam, ő étel osztásra. Jobb híján Baross Gábor szobrát nézegettük, meg az átellenes oldalon folyó építkezést. Egyszer csak rámutatott a szoborra és megjegyezte:
- Ez a Baross nevű pasas rendes tag lehetett, Biztos azért emeltek szobrot neki, mert támogatta a szegényeket!
- Hogyhogy, a szegényeket? Hogy érti ezt?
- Hát, nézze csak meg azt a férfit ott a lábazaton, baloldalt, alig van ruhája. Vasat gyűjtött, Baross meg átvette. Abból az üllőből, meg a kalapácsból fel tudott ruházkodni.
- Az üllő és a kalapács egy szimbolum tartozékai.
- Az lehet, nem ismerhetek minden gépet! Felemelte az ujját.- Az a másik szerencsétlen meg a jobboldalon valamilyen gyógynövényt talált, jó pénzt adott érte ez a Baross! Szóval rendes tag lehetett, én mondom! No, viszontlátásra, úgy látom kezdik az osztást!


















Baross Gábor (1848-1892) közlekedési, majd kereskedelmi miniszter volt. Államosította a magánkézben lévő vasútvonalakat, hajózhatóvá tette az Al-Duna egyes szakaszait, egyesítette a postát és a távírdát.
Emlékművét Szécsi Antal készítette 1898-ban. A talapzaton balról a vasút, jobbról a kereskedelem allegóriája látható.