2009. április 27., hétfő

KIRÁNDULÁSKÉPEK

A tanszék minden tavasszal szervez egy buszos tanulmányi kirándulást. A mostani időpontja ápr.22-25. Kiváncsi voltam, hogy milyen egy egyetemi közösséggel való együttlét. Volt, aki azt mondta, egy ilyen kirándulás csak az ivásról szól.

1.nap
BUDAPEST - POZSONY(városnézés) - DÉVÉNY(A vár megtekintése) - HODONIN(Szállás a Panon Hotelben)

























2.nap
BRECLAV - LEDNICE(Unesco világörökség része, kastélypark) - VALTICE(Lichtenstein kastély) - MIKULOV - HODONIN


































3.nap
BRNO - BLANSKO - MACOCHA SZURDOK(Morva Karszt) - AUSTERLITZ(Mohila Miru)A Napoleon elleni csata emlékhelye - HODONIN





























4.nap
SZAKOLCA - SASVÁRI ZARÁNDOKTEMPLOM - NAGYLÉVÁRD(Habán udvar) - POZSONY - BUDAPEST



Igaz, hogy a buszunkat enyhe szilvapálinka illat lengte be végig az út során, de azért számtalan érdekes beszélgetésre nyílt alkalom. Többen öreg diákként vettek részt, a többiek különböző évfolyamok nappali és levelező hallgatói voltak. Egy valami közös volt bennünk, mindenki elkötelezett antropológus volt. Akkor is ha régészként, és akkor is ha kerámikusként, vagy könyvtárosként dolgoztak.

2009. április 16., csütörtök

Ilyen lett!


Az általam készített fakéreg keveréket az egyik orchidea virágzással hálálta meg. Hogy milyen volt, azt a 2008.10.13-i bejegyzésnél nézheted meg. A másik két növény közül az egyik azóta elpusztult, a másik még gondolkodik, mitévő legyen.

2009. április 12., vasárnap

Április

Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép
s féllábon elszalad.
Ó április, ó április,
a nap se süt, s nem bomlanak
a folyton nedvesorru kis rügyek se még
a füttyös ég alatt. /Radnóti/

Egyik kedvenc versem ez. Minden áprilisban eszembe jut és mindig megállapítom, hogy ma másképpen van. Idén március elején volt utoljára füttyös az ég, csípős az idő. Pestre már régen beviharzott a tavasz, de Miskolcon, a hatalmas egyetemi parkban egyenesen tombolt. A nyárias melegben vetélkedő virágillat sodródott fától fáig, és az ember egy olyan tömeges esküvőn érezte magát, ahol rengeteg a szép menyasszony.






















A könyvtár mellett a fák alá ibolya szőnyeg terült.










Ösvény a parkban.














Kommunikációelmélet óra szünetében.















Tibi kommunikációelmélet jegyzetei.
















Attila, a mókamester.







A tavasztól ihletet kapott Barbi művészfotói.





Az antropológia alapfogalmai után a szociálpszichológia óra elmaradt. Délután Borbély tanár úr számonkéréssel kezdte az órát, ami teljesen váratlanul ért minket, nem is tudott senki semmit. Este a maradék erőinket mozgósítva, Barbival megrohamoztuk a könyvtárat. A szálláson vacsora, fürdés és már kilenckor alvás. Másnap a kommunikációelméletről kiderült, hogy a nagy része pszichológia és hogy izgalmas tárgy, de roppant nehéz. Este a szálláson felolvastam Barbinak a Marcel Mauss-ról írott előadásomat és lemértem az időtartamát. Ő cserébe az ő előadásával, Victor Turner-rel és a szimbolikus antropológiával szórakoztatott. Agyilag kifáradva úgy aludtunk, mint a tej. Szombaton délelőtt megkaptuk a jogtudomány alapjainak a második részét. Délután öt óra lett, mire mind a hatan felolvastuk az előadásunkat T. Zsuzsa tanárnőnek. Aztán Laci és Csilla felajánlották, hogy hármunkat felhoznak Pestre. Ez egy kellemes fordulat volt a nap végén, ugyanis a vonatunkat már nem értük volna el.

2009. április 8., szerda

A MÁSIK

Eszter ügyesen megszervezett nekünk egy tárlatvezetést a Néprajzi Múzeumban. Nagy örömömre sok ismerős fogalommal és névvel találkoztam a kiállításon, főleg a megközelítés volt ismerős, hiszen az egyetemen ezidáig pontosan ezzel a témával foglalkoztunk. Nevezetesen: hogyan ítéli meg egy bizonyos kultúrához tartozó etnikai csoport a MÁSIK kultúráját. Nem írok le mindent, ami megfogott, de néhány dolgot azért megemlítek.



Sok-sok nemzetiség babái jelképezték a kulturális sokszínűséget.



Ezekből a színes csövekből mesék szóltak halkan sok-sok nyelven egyszerre. A teremben furcsa zümmögéssé olvadtak össze.




Az alagúton, mintegy "szülőcsatornán" áthaladva fogja fel a látogató az emberiség egységét. A falon lévő horpadásokban etnikai csoportok írják le a nevük jelentését.A pigmeusok magukat úgy hívják, BAKA. Ez azt jelenti: ember.




































Néger menyecske babos köténykében, a magyar paraszti életet jelképező libák.









Azt hiszem, én még ittam ilyen Bambi-s üvegből.







A harci kakasok sarkantyúi a Bali szigeti kakasviadalok tartozéka volt.









Ez a könyv nekünk tananyag, Franz Boas írta, a kulturális antropológia egyik atyja. Több tucat atyja van egyébként a kulturális antropológiának, szerencsére ma már egy-két anyja is előkerült. :)



Jó ez a kiállítás, még utána is gondolkodni kell a látottakon.


Hát igen, ez itt a kérdés, egyetemes emberi jog-e a az egymástól való különbözés joga?

2009. március 16., hétfő

Láthatatlan tanszék

Márc.12-14 Miskolc.
Az egyik napon napsugaras tavaszi madárdallal kísérve, a másikon sűrű hóesésben caplatunk Barbival a "láthatatlan tanszékre" a Dudujka-völgybe. A mi tanszékünk felé ugyanis nem mutat semmilyen útjelző tábla. Utunk a Kiskőkötő utca mellett vezet el. Honnan kaphatta ez az utca a nevét?























Ezúttal társadalomelméletet és kutatásmódszertant hallgatunk, majd antropológiatörténetet. Ez utóbbin különös módon mesterképzéses hallgatók is részt vettek. Fiatal, csinos előadónk torokfájósan, kicsit köhécselve beszélt. Brilliáns tudású nő. Egésznapos előadásában többek között a feminista antropológia kialakulását, fejlődését, legfrissebb irányzatait is megismertette velünk. A kultúra és a társadalom felfogása női szemmel egészen más, mint férfi szemmel. Azt próbálják megérteni az antropológiának ezen a területén dolgozó kutatók, hogy mi az oka nők egyetemes alárendeltségének? A kiosztott szerepek nem függenek az ember nemétől, azokat a szocializáció útján szerezzük meg. Mégis a férfi társadalmi szerepe magasabb presztizsű, mint a nőé. Talán azért, mert a nő természetközeli, "testbezárt" lény, a természet útján válik nővé, míg a férfi férfivá válását kulturálisnak tekintik. Többnyire férfi istenek felelősek a kultúráért, a női istenek pedig általában a termékenységért. A férfi öngyilkosság gyakori oka a státuszvesztés, míg a nőknél inkább a testrész elvesztése. A férfiak szerint az ősi társadalmakban a vadászat volt az igazán hasznos emberi tevékenység. A legújabb kutatások azonban azt bizonyították, hogy a gyűjtögetésből szerzett élelmiszer adta az elfogyasztott táplálék nagyobbik hányadát, a vadászatból szerzett hús csak kiegészítésül szolgált. Kulturálisan újratermelt nemi különbségekről van szó tehát, és a kérdés az, hogy kinek az érdeke ennek a rendszernek a fenntartása?

Véleményem szerint máshogy kellene feltenni a kérdést.
Mi az oka annak, hogy a nők fenntartják ezt a rendszert? Ugyanis a fiúkat is és a lányokat is nők nevelik fel.

A szünetben fiatal társaim azt tárgyalták, hogyan lehet majd munkát találni antropológus diplomával? Heten morzsolódtak le idáig a csoportból, egy fiú például átment történelem szakra. Grafikusként szeretne dolgozni egy másik társunk, Niki, aki tényleg ügyesen rajzol. A csoportos terepgyakorlat is állandó téma a beszélgetésekben, ugyanis májusban négy napos cenzus felmérést végzünk Lyukóbányán.




Legközelebb áprilisban jövök megint Miskolcra.