A tanszék minden tavasszal szervez egy buszos tanulmányi kirándulást. A mostani időpontja ápr.22-25. Kiváncsi voltam, hogy milyen egy egyetemi közösséggel való együttlét. Volt, aki azt mondta, egy ilyen kirándulás csak az ivásról szól.
1.nap
BUDAPEST - POZSONY(városnézés) - DÉVÉNY(A vár megtekintése) - HODONIN(Szállás a Panon Hotelben)
2.nap
BRECLAV - LEDNICE(Unesco világörökség része, kastélypark) - VALTICE(Lichtenstein kastély) - MIKULOV - HODONIN
3.nap
BRNO - BLANSKO - MACOCHA SZURDOK(Morva Karszt) - AUSTERLITZ(Mohila Miru)A Napoleon elleni csata emlékhelye - HODONIN
4.nap
SZAKOLCA - SASVÁRI ZARÁNDOKTEMPLOM - NAGYLÉVÁRD(Habán udvar) - POZSONY - BUDAPEST
Igaz, hogy a buszunkat enyhe szilvapálinka illat lengte be végig az út során, de azért számtalan érdekes beszélgetésre nyílt alkalom. Többen öreg diákként vettek részt, a többiek különböző évfolyamok nappali és levelező hallgatói voltak. Egy valami közös volt bennünk, mindenki elkötelezett antropológus volt. Akkor is ha régészként, és akkor is ha kerámikusként, vagy könyvtárosként dolgoztak.
I did open my blog in 2008 when I freshly retired matriculated to the university to study a Cultural Anthropology BA. But I am NOT going to close it by my age of 63 when I had taken My First MA Degree in 2013.
2009. április 27., hétfő
2009. április 16., csütörtök
Ilyen lett!
2009. április 12., vasárnap
Április
Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép
s féllábon elszalad.
Ó április, ó április,
a nap se süt, s nem bomlanak
a folyton nedvesorru kis rügyek se még
a füttyös ég alatt. /Radnóti/
Egyik kedvenc versem ez. Minden áprilisban eszembe jut és mindig megállapítom, hogy ma másképpen van. Idén március elején volt utoljára füttyös az ég, csípős az idő. Pestre már régen beviharzott a tavasz, de Miskolcon, a hatalmas egyetemi parkban egyenesen tombolt. A nyárias melegben vetélkedő virágillat sodródott fától fáig, és az ember egy olyan tömeges esküvőn érezte magát, ahol rengeteg a szép menyasszony.
A könyvtár mellett a fák alá ibolya szőnyeg terült.
Ösvény a parkban.
Kommunikációelmélet óra szünetében.
Tibi kommunikációelmélet jegyzetei.
Attila, a mókamester.
A tavasztól ihletet kapott Barbi művészfotói.
Az antropológia alapfogalmai után a szociálpszichológia óra elmaradt. Délután Borbély tanár úr számonkéréssel kezdte az órát, ami teljesen váratlanul ért minket, nem is tudott senki semmit. Este a maradék erőinket mozgósítva, Barbival megrohamoztuk a könyvtárat. A szálláson vacsora, fürdés és már kilenckor alvás. Másnap a kommunikációelméletről kiderült, hogy a nagy része pszichológia és hogy izgalmas tárgy, de roppant nehéz. Este a szálláson felolvastam Barbinak a Marcel Mauss-ról írott előadásomat és lemértem az időtartamát. Ő cserébe az ő előadásával, Victor Turner-rel és a szimbolikus antropológiával szórakoztatott. Agyilag kifáradva úgy aludtunk, mint a tej. Szombaton délelőtt megkaptuk a jogtudomány alapjainak a második részét. Délután öt óra lett, mire mind a hatan felolvastuk az előadásunkat T. Zsuzsa tanárnőnek. Aztán Laci és Csilla felajánlották, hogy hármunkat felhoznak Pestre. Ez egy kellemes fordulat volt a nap végén, ugyanis a vonatunkat már nem értük volna el.
s féllábon elszalad.
Ó április, ó április,
a nap se süt, s nem bomlanak
a folyton nedvesorru kis rügyek se még
a füttyös ég alatt. /Radnóti/
Egyik kedvenc versem ez. Minden áprilisban eszembe jut és mindig megállapítom, hogy ma másképpen van. Idén március elején volt utoljára füttyös az ég, csípős az idő. Pestre már régen beviharzott a tavasz, de Miskolcon, a hatalmas egyetemi parkban egyenesen tombolt. A nyárias melegben vetélkedő virágillat sodródott fától fáig, és az ember egy olyan tömeges esküvőn érezte magát, ahol rengeteg a szép menyasszony.
A könyvtár mellett a fák alá ibolya szőnyeg terült.
Ösvény a parkban.
Kommunikációelmélet óra szünetében.
Tibi kommunikációelmélet jegyzetei.
Attila, a mókamester.
A tavasztól ihletet kapott Barbi művészfotói.
Az antropológia alapfogalmai után a szociálpszichológia óra elmaradt. Délután Borbély tanár úr számonkéréssel kezdte az órát, ami teljesen váratlanul ért minket, nem is tudott senki semmit. Este a maradék erőinket mozgósítva, Barbival megrohamoztuk a könyvtárat. A szálláson vacsora, fürdés és már kilenckor alvás. Másnap a kommunikációelméletről kiderült, hogy a nagy része pszichológia és hogy izgalmas tárgy, de roppant nehéz. Este a szálláson felolvastam Barbinak a Marcel Mauss-ról írott előadásomat és lemértem az időtartamát. Ő cserébe az ő előadásával, Victor Turner-rel és a szimbolikus antropológiával szórakoztatott. Agyilag kifáradva úgy aludtunk, mint a tej. Szombaton délelőtt megkaptuk a jogtudomány alapjainak a második részét. Délután öt óra lett, mire mind a hatan felolvastuk az előadásunkat T. Zsuzsa tanárnőnek. Aztán Laci és Csilla felajánlották, hogy hármunkat felhoznak Pestre. Ez egy kellemes fordulat volt a nap végén, ugyanis a vonatunkat már nem értük volna el.
2009. április 8., szerda
A MÁSIK
Eszter ügyesen megszervezett nekünk egy tárlatvezetést a Néprajzi Múzeumban. Nagy örömömre sok ismerős fogalommal és névvel találkoztam a kiállításon, főleg a megközelítés volt ismerős, hiszen az egyetemen ezidáig pontosan ezzel a témával foglalkoztunk. Nevezetesen: hogyan ítéli meg egy bizonyos kultúrához tartozó etnikai csoport a MÁSIK kultúráját. Nem írok le mindent, ami megfogott, de néhány dolgot azért megemlítek.
Sok-sok nemzetiség babái jelképezték a kulturális sokszínűséget.
Ezekből a színes csövekből mesék szóltak halkan sok-sok nyelven egyszerre. A teremben furcsa zümmögéssé olvadtak össze.
Az alagúton, mintegy "szülőcsatornán" áthaladva fogja fel a látogató az emberiség egységét. A falon lévő horpadásokban etnikai csoportok írják le a nevük jelentését.A pigmeusok magukat úgy hívják, BAKA. Ez azt jelenti: ember.
Néger menyecske babos köténykében, a magyar paraszti életet jelképező libák.
Azt hiszem, én még ittam ilyen Bambi-s üvegből.
A harci kakasok sarkantyúi a Bali szigeti kakasviadalok tartozéka volt.
Ez a könyv nekünk tananyag, Franz Boas írta, a kulturális antropológia egyik atyja. Több tucat atyja van egyébként a kulturális antropológiának, szerencsére ma már egy-két anyja is előkerült. :)
Jó ez a kiállítás, még utána is gondolkodni kell a látottakon.
Hát igen, ez itt a kérdés, egyetemes emberi jog-e a az egymástól való különbözés joga?
Sok-sok nemzetiség babái jelképezték a kulturális sokszínűséget.
Ezekből a színes csövekből mesék szóltak halkan sok-sok nyelven egyszerre. A teremben furcsa zümmögéssé olvadtak össze.
Az alagúton, mintegy "szülőcsatornán" áthaladva fogja fel a látogató az emberiség egységét. A falon lévő horpadásokban etnikai csoportok írják le a nevük jelentését.A pigmeusok magukat úgy hívják, BAKA. Ez azt jelenti: ember.
Néger menyecske babos köténykében, a magyar paraszti életet jelképező libák.
Azt hiszem, én még ittam ilyen Bambi-s üvegből.
A harci kakasok sarkantyúi a Bali szigeti kakasviadalok tartozéka volt.
Ez a könyv nekünk tananyag, Franz Boas írta, a kulturális antropológia egyik atyja. Több tucat atyja van egyébként a kulturális antropológiának, szerencsére ma már egy-két anyja is előkerült. :)
Jó ez a kiállítás, még utána is gondolkodni kell a látottakon.
Hát igen, ez itt a kérdés, egyetemes emberi jog-e a az egymástól való különbözés joga?
2009. március 16., hétfő
Láthatatlan tanszék
Márc.12-14 Miskolc.
Az egyik napon napsugaras tavaszi madárdallal kísérve, a másikon sűrű hóesésben caplatunk Barbival a "láthatatlan tanszékre" a Dudujka-völgybe. A mi tanszékünk felé ugyanis nem mutat semmilyen útjelző tábla. Utunk a Kiskőkötő utca mellett vezet el. Honnan kaphatta ez az utca a nevét?
Ezúttal társadalomelméletet és kutatásmódszertant hallgatunk, majd antropológiatörténetet. Ez utóbbin különös módon mesterképzéses hallgatók is részt vettek. Fiatal, csinos előadónk torokfájósan, kicsit köhécselve beszélt. Brilliáns tudású nő. Egésznapos előadásában többek között a feminista antropológia kialakulását, fejlődését, legfrissebb irányzatait is megismertette velünk. A kultúra és a társadalom felfogása női szemmel egészen más, mint férfi szemmel. Azt próbálják megérteni az antropológiának ezen a területén dolgozó kutatók, hogy mi az oka nők egyetemes alárendeltségének? A kiosztott szerepek nem függenek az ember nemétől, azokat a szocializáció útján szerezzük meg. Mégis a férfi társadalmi szerepe magasabb presztizsű, mint a nőé. Talán azért, mert a nő természetközeli, "testbezárt" lény, a természet útján válik nővé, míg a férfi férfivá válását kulturálisnak tekintik. Többnyire férfi istenek felelősek a kultúráért, a női istenek pedig általában a termékenységért. A férfi öngyilkosság gyakori oka a státuszvesztés, míg a nőknél inkább a testrész elvesztése. A férfiak szerint az ősi társadalmakban a vadászat volt az igazán hasznos emberi tevékenység. A legújabb kutatások azonban azt bizonyították, hogy a gyűjtögetésből szerzett élelmiszer adta az elfogyasztott táplálék nagyobbik hányadát, a vadászatból szerzett hús csak kiegészítésül szolgált. Kulturálisan újratermelt nemi különbségekről van szó tehát, és a kérdés az, hogy kinek az érdeke ennek a rendszernek a fenntartása?
Véleményem szerint máshogy kellene feltenni a kérdést.
Mi az oka annak, hogy a nők fenntartják ezt a rendszert? Ugyanis a fiúkat is és a lányokat is nők nevelik fel.
A szünetben fiatal társaim azt tárgyalták, hogyan lehet majd munkát találni antropológus diplomával? Heten morzsolódtak le idáig a csoportból, egy fiú például átment történelem szakra. Grafikusként szeretne dolgozni egy másik társunk, Niki, aki tényleg ügyesen rajzol. A csoportos terepgyakorlat is állandó téma a beszélgetésekben, ugyanis májusban négy napos cenzus felmérést végzünk Lyukóbányán.
Legközelebb áprilisban jövök megint Miskolcra.
Az egyik napon napsugaras tavaszi madárdallal kísérve, a másikon sűrű hóesésben caplatunk Barbival a "láthatatlan tanszékre" a Dudujka-völgybe. A mi tanszékünk felé ugyanis nem mutat semmilyen útjelző tábla. Utunk a Kiskőkötő utca mellett vezet el. Honnan kaphatta ez az utca a nevét?
Ezúttal társadalomelméletet és kutatásmódszertant hallgatunk, majd antropológiatörténetet. Ez utóbbin különös módon mesterképzéses hallgatók is részt vettek. Fiatal, csinos előadónk torokfájósan, kicsit köhécselve beszélt. Brilliáns tudású nő. Egésznapos előadásában többek között a feminista antropológia kialakulását, fejlődését, legfrissebb irányzatait is megismertette velünk. A kultúra és a társadalom felfogása női szemmel egészen más, mint férfi szemmel. Azt próbálják megérteni az antropológiának ezen a területén dolgozó kutatók, hogy mi az oka nők egyetemes alárendeltségének? A kiosztott szerepek nem függenek az ember nemétől, azokat a szocializáció útján szerezzük meg. Mégis a férfi társadalmi szerepe magasabb presztizsű, mint a nőé. Talán azért, mert a nő természetközeli, "testbezárt" lény, a természet útján válik nővé, míg a férfi férfivá válását kulturálisnak tekintik. Többnyire férfi istenek felelősek a kultúráért, a női istenek pedig általában a termékenységért. A férfi öngyilkosság gyakori oka a státuszvesztés, míg a nőknél inkább a testrész elvesztése. A férfiak szerint az ősi társadalmakban a vadászat volt az igazán hasznos emberi tevékenység. A legújabb kutatások azonban azt bizonyították, hogy a gyűjtögetésből szerzett élelmiszer adta az elfogyasztott táplálék nagyobbik hányadát, a vadászatból szerzett hús csak kiegészítésül szolgált. Kulturálisan újratermelt nemi különbségekről van szó tehát, és a kérdés az, hogy kinek az érdeke ennek a rendszernek a fenntartása?
Véleményem szerint máshogy kellene feltenni a kérdést.
Mi az oka annak, hogy a nők fenntartják ezt a rendszert? Ugyanis a fiúkat is és a lányokat is nők nevelik fel.
A szünetben fiatal társaim azt tárgyalták, hogyan lehet majd munkát találni antropológus diplomával? Heten morzsolódtak le idáig a csoportból, egy fiú például átment történelem szakra. Grafikusként szeretne dolgozni egy másik társunk, Niki, aki tényleg ügyesen rajzol. A csoportos terepgyakorlat is állandó téma a beszélgetésekben, ugyanis májusban négy napos cenzus felmérést végzünk Lyukóbányán.
Legközelebb áprilisban jövök megint Miskolcra.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)