2016. augusztus 8., hétfő

Borbély Szilárd: Nincstelenek

Részletek a regény olaszországi fogadtatásáról szóló tudósításból.
Kismartoni Katalin fordítása és válogatása
(Élet és Irodalom, 2016.október, XV.évfolyam, 43.szám.)


"A regény a 60-as évek elején, a 70-es évek végén játszódik, visszavisz minket a magyarországi államosítás első szakaszába (1948-1953), a kolhozmodell, az emberi és szakmai identitástól való megfosztás időszakába, ami fölött még ott vergődik a Horthy-korszak szelleme."

"Borbély Szilárd: Nincstelenek című regénye elolvasása bátorságot és lelkierőt igényel. Nyomorúsággal teli könyv, amely nem is próbál vigaszt nyújtani az olvasónak."

"Közvetlen, egyszerű nyelvezettel írja le, sosem kendőz, nem kerüli a kegyetlenséget."

 "Puritán, csontig lekopaszított stílus."

"A Nincstelenek szövege nagyon átéltnek tűnik, de tele van klisékkel"


"Egy olyan falu ez, ahol a nyomorultak kegyetlenkednek a még nyomorultabbakkal, a cigányokkal, a Soát túlélt kereskedővel, féleszűekkel."

"Egy gyűlöletben élő és megnyomorított nép eposza."

--------------------------------------------------------------------

Nehéz regény, megterheli az olvasót. Én főleg a cselekményt, a történetet hiányoltam. Mintha lenne egy berendezett színpad, melyen a szereplők nem kezdenek el játszani, csak álldogálnak az egyik oldalon és arról beszélgetnek, hogy át kellene menni a másik oldalra. Aztán átmennek. Posztmodern regény.
Nagyon sajnálom, hogy a szerző nem élte túl könyvét, nem érte meg a sikert.

Nincsenek megjegyzések: