Az optimizmus a depresszió ellenszere és a könyv szerzője szerint tanítható. Ha pedig már megtanultuk, célszerű megtanítani a gyermekünknek is, megvédendő őt a depressziótól, és hozzásegíteni, hogy legyen boldog az élete. Az optimista szemlélet velejárója a jobb hangulat, a jobb teljesítmény, a jobb problémamegoldás, a nagyobb kreativitás, a jobb fizikai egészség. Ennek a tanításnak a módszerét adja át a szerző, aki mellesleg (Csíkszentmihályi Mihály mellett) a pozitív pszichológia atyja.
A könyv első részében azt fejtegeti, hogy miért is van a gyermekeknek szükségük az optimizmusra?
A második részben az amerikai gyermeknevelést kritizálja.
A harmadik részben a mérhető optimizmusról esik szó.
A gyermeki ösztönös pesszimizmus megváltoztatásról, a szociális készségek fejlesztéséről szól a negyedik rész.
Az optimizmus határairól szól az ötödik rész.
Nem az üres frázisok mantrázása, vagy a pusztán pozitív állítások
önmagunknak való ismételgetése az, ami javítja a hangulatot, fokozza a
teljesítményt.(Agykontroll 177.)
Nem is az 50-es években divatos nevelési módszer, a "feltétel nélküli elfogadás", a "ne büntess" módszere az üdvözítő, az "érezd jól magad" a "csináld jól" helyett. (humanisztikus pszichológia, C. Rogers módszere 286.)
Ugyanakkor elismeri, hogy a pesszimizmusnak is vannak előnyei, ugyanis a pesszimisták tisztábban látják a valóságot. (296.)
Szóval érdekes könyv, azoknak ajánlom, akik hisznek a dolgok megváltoztathatóságában, a dolgok jobbra fordíthatóságában.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012.
