Emlékkönyv, mint idő-kapszula

Negyvennégy év után találkoztunk, egykori nyolcadikosok. 1965-ben negyvenen voltunk az osztályban. Tizenkilencen találtuk meg egymást a magyar közösségi oldal segítségével. Néhányan alig ismertük meg egymást, de olyan is volt, aki "alig változott." :)) Nagy öröm volt ez a találkozás, legalábbis nekem sokat nyújtott. Mindig elmosolyodok magamban, ha eszembe jut...



Kati elhozta az emlékkönyvét abból az időből. Ezt a bejegyzést én készítettem.






















Ezt pedig Zsuzsi rajzolta bele.