Nyugdíjas egyetemista

2016. július 20., szerda

Utazás az éjszaka mélyére

Író: Luis-Ferdinand Céline

Európa Könyvkiadó, Budapest, 2003.

1952-ben jelent meg Franciaországban, 2003-ban fordította magyarra Szalai János.

Főként azért olvastam el ezt a könyvet, mert azt hallottam róla, hogy egy remekmű és hogy zseniális. Talán a nagy várakozás miatt okozott csalódást.

Főhőse, egy orvostanhallgató, majd orvos igen különös figura. Szünet nélkül rosszkedvű. Pesszimizmusa mindent átjár, borús kedve állandó életérzés. Semmi nem tetszik neki, sehol nem érzi jól magát. Emberi kapcsolatai is ennek megfelelően alakulnak. Egy ilyen beállítottságú emberrel igen nehéz azonosulni, nekem legalábbis nem sikerült.

Írói eszközei nem fogtak meg. Néhol terjengős, máshol sebesen átsiklik lényeges eseményeken. Humora, groteszk leírásai darabosnak, sutának tűnnek.

2016. július 19., kedd

Stégen innen, stégen túl

2016. június 24., péntek

Nyugdíjas vizes sportnap

Sötét felhők nyugaton (Anglia az Európai Unióból való kilépésre szavaz), felhőtlen, kék ég az Óbudai Szabadidőközpont felett, ahová ma ingyenes a belépés Türkizkéken tündöklik a két úszómedence, az óbudai nyugdíjas klubok tagjai (több mint 250 fő) máris lengébe öltöznek. A színpadon torna és táncbemutató, a fák árnyékéban jóga, tai chi, meridián torna zajlik, a medencében aquafitness. Az úszóversenyre több, mint 40 hölgy regisztrált, zajlanak a pingpong és a sakkversenyek. A nagymamák és nagypapák lábai között unokák cikáznak elevenen, mint a csík. Végül a gyermekmedence vizében kötnek ki boldogan fröcskölve a vizet egymásra.
Mozgalmas és vidám a hangulat. Az olimpiai totó és a tombola nyertesei, az aranyérmek tulajdonosai boldogan mosolyognak. Megtudjuk, hogy minden nyugdíjas klubban egy légkondicionált helyiség létesül. Meg kell hagyni, Óbuda önkormányzata valóban idős-barát. Köszönjük!

2016. június 17., péntek

Martin Seligman: Az optimista gyermek

Az optimizmus a depresszió ellenszere és a könyv szerzője szerint tanítható. Ha pedig már megtanultuk, célszerű megtanítani a gyermekünknek is, megvédendő őt a depressziótól, és hozzásegíteni, hogy legyen boldog az élete. Az optimista szemlélet velejárója a jobb hangulat, a jobb teljesítmény, a jobb problémamegoldás, a nagyobb kreativitás, a jobb fizikai egészség. Ennek a tanításnak a módszerét adja át a szerző, aki mellesleg (Csíkszentmihályi Mihály mellett) a pozitív pszichológia atyja.

A könyv első részében azt fejtegeti, hogy miért is van a gyermekeknek szükségük az optimizmusra?

A második részben az amerikai gyermeknevelést kritizálja.

A harmadik részben a mérhető optimizmusról esik szó.

A gyermeki ösztönös pesszimizmus megváltoztatásról, a szociális készségek fejlesztéséről szól a negyedik rész.

Az optimizmus határairól szól az ötödik rész.

Nem az üres frázisok mantrázása, vagy a pusztán pozitív állítások önmagunknak való ismételgetése az, ami javítja a hangulatot, fokozza a teljesítményt.(Agykontroll 177.)

Nem is az 50-es években divatos nevelési módszer, a "feltétel nélküli elfogadás", a "ne büntess" módszere az üdvözítő, az "érezd jól magad" a "csináld jól" helyett. (humanisztikus pszichológia, C. Rogers módszere 286.)

Ugyanakkor elismeri, hogy a pesszimizmusnak is vannak előnyei, ugyanis a pesszimisták tisztábban látják a valóságot. (296.)

Szóval érdekes könyv, azoknak ajánlom, akik hisznek a dolgok megváltoztathatóságában, a dolgok jobbra fordíthatóságában.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012.