A négy fal és a facebook

Az ember, mint társas lény, állandóan kapcsolatot keres a környezetével. A börtönben élőknek az jelentheti a legnagyobb szenvedést, hogy csak szűkös kaphatnak információt kaphatnak a  környezetükről. Be kell érniük börtönőreik és rabtársaik arckifejezésének fürkészésével, a társas lény mivoltuk sérül. Én, aki szabad embernek hiszem magam, akkor is társas lény vagyok, ha nem vagyok társaságban. A négy fal határolta magányban is többféle módon tapogathatom le környezetemet, magyarul: többféle módon juthatok hírekhez. Sőt, ma már kizárólag akkor juthatok nagyjából valós ismeretekhez az engem körülölelő világról, ha sokféle forrásból merítek. Elmúlt az a régi világ, amikor egyetlen koncentrált  hírforrásból mindent megtudhatott az ember, a politikától kezdve a lottószámokon át az időjárásig. Telefonálok, rádiót hallgatok, tévét nézek, a számítógépemen szörfölök. Külön forrásból szerzem a híreket a politikáról, külön hírforrásból értesülök a lottószámokról, és megint máshonnan az időjárásról. Külön hírforrásba kukkantok, ha a haverokról, az aktuális leértékelésekről, vagy a busz menetrendjéről akarok megtudni valamit. A facebbook is egy hírforrásom a sok közül. Mi több, meglehetősen kényelmes hírforrás, hiszen személyemre szabott híreket közöl, melyekhez akár hozzá is szólhatok és a hozzászólásom esetleg hullámokat vet, válaszolnak rá. A tévének hiába teszek ingerült megjegyzéseket, az újságnak se számít a véleményem, a rádiónak még kevésbé.

Ebbe a nagy fene szabadságomba rondított bele a fb, amikor közölte, hogy ideiglenesen zárolta a fiókomat. Felfortyantam, mint a sebzett vadkan (nő létemre!) és dühödt levelezésbe és magyarázkodásba kezdtem, jogosan érvelve amellett, hogy a társas lény mivoltom megsérült, de nagyon. A fb azonban veszélyforrásként értelmezte, hogy a telefonom helyett a számítógépemről, vagyis egy másik böngészőről léptem be a saját fiókomba. Ami egyébként számtalanszor előfordult már korábban is, de még sosem tiltottak ki miatta. Talán csak egy csacska algoritmus csinált kalamajkát.

Ez az eset elgondolkodtatott. A négy fal közti szabadságom csupán illúzió, nem szabadság, a híreket bármikor elvehetik tőlem. Márpedig a hírekre égető szükségem van. És a facebook-ra?

Arra is. Szerencsére visszaengedtek. Voltaképpen egyetlen hírforrásra vágyom. Legyen benne minden, ami engem érdekel és legyen érzelemmentes. 

A Messiás ugyanaz

Sokan gondolják, hogy a különböző hitvilágok között nem lehetséges tudományos párbeszéd. Egy zsidó és egy keresztény ember nem fog tudni megállapodni a Messiás eljövetelének ideje kérdésében. A keresztény hit szerint már eljött a Messiás, Jézus Krisztus, a zsidó hit pedig várja a Messiás eljövetelét.

Egy magyar kutató szerint nincs ellentmondás a két állítás között. 

A ma ismert módon való térben és időben való gondolkodás a görög kultúra megjelenésével kezdett teret nyerni, korábban nem létezett.  Az idő valamikor nem volt probléma, mivel az embereknek nem volt választási lehetőségük.  A ciklikus időszemléletű idő magától értetődően véget ért, majd újra indult. 

A különféle őskori-ókori kultúrák vallási rítusai is ezt az időtlenséget szolgálták. Várták, hogy az istenség eljöjjön, aki a megfelelő időben el is jött. Eltüntette a régi világot saját magával egyetemben, majd a mindenség újrarendezése után feltámadt, hogy a megszabott időben ismét eljöjjön. 

Nagyon nehéz elképzelni, hogy ebben az elképzelésben nem volt múlt, jelen, jövő, csak körforgás. 

Amikor az ökológiai változások következtében nem végezhették el a megszokott rítusokat, a hitvilág is töredezetté vált, vagy összeomlott, s a kiszabott idő ismeretét a vallási elit nem adhatta át, a tudás elveszett. Ám volt olyan szeglet a világban, melyben még meg tudták tartani az idő kezdetének rítusát, míg egy másik rituális gyakorlat már korábban, a várakozás időszakában véget ért.

Emiatt nincs ellentmondás a Messiás eljövetelének időbelisége között. 

Az időszámításunk kezdete körül kialakult pezsgő szellemi élet végül az időről alkotott fogalmakat is átstrukturálta: néhány száz év alatt a ciklikus időszemlélet lineárissá változott.

A különböző hitvilágok között tehát lehetséges tudományos párbeszéd.

További részletek erről Tóth Gyöngyi: Kőkorszaki rítusok című könyvében találhatóak.

Time and Tide wait for no Man. (Geoffrey Chaucher) 

Miért éppen kínai vírus?

😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷

Érdekes cikket találtam. Az 1997-ben keletkezett írás gy részlete egy "nagyon érdekes tudományos hipotézist" ismertet: bizonyos vírusok keletkezésének földrajzi helye nem véletlen.

 "Az Egyesült Államok egyik híres kutatóintézetében (Beltsville, Maryland állam) dolgozik O. A. Levander, aki a WHO által kiadott legutóbbi könyvben a szelénrôl szóló fejezet szerzôje volt. 1995-ben két nemzetközi konferencián is elôadást tartott egy nagyon érdekes tudományos hipotézisrôl, amely szerint nem lehet véletlen, hogy az Európában is komoly egészségügyi problémákat okozó influenzajárványok a Távol-Keletrôl, elsôsorban Kína szelénben nagyon szegény területeirôl indultak el. Ez más szavakkal úgy is fogalmazható, hogy az intluenzavírus elterjedésének és tömeges térhódításának a szelénhiányos környezet kifejezetten kedvez. Az elôadásokban arról is szó esett, hogy korunk egyik új, nagyon veszedelmes kórokozója, az Ebola vírus Zaire (Kongó) - szelénben és jódban szegény - területeirôl kezdett elterjedni. Ezek szerint nem tarthatjuk kizártnak, hogy néhány vírus képzôdése és élettani virulenciája kapcsolatban áll a mikroelemekkel történô ellátottsággal: jelen esetben a szelénellátottság mértékével."   Pais István: A szelén és az antioxidánsok. 

Természet Világa,128. évf. 9. sz. 1997. szeptember, 422-423. o.

😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷  😷

Kőkorszaki rítusok - mesterséges krízisek?

Mi történik, ha egy kaptárban túl sok a gyűjtött méz?

A méz fogja magát és kicsöpög, elfolyik, hacsak a méhész idejében el nem veszi.

A Kőkorszaki rítusok című könyv a https://play.google.com/books digitális könyvtárban érhető el.  A könyv  a speciális (apokaliptikus és teremtési) rítusok időbeliségét elemzi. Arra a következtetésre jut, hogy a ciklikus időszemléletű kultúrák a rítusok megtartásával a közösség létszámban és anyagi javakban megmutatkozó feleslegét csapolták le. E mesterséges és rendszeres krízishelyzetek segítségével tartották karban a közösség szempontjából fontos alapvető tényezőket: a demográfiait és a gazdaságit.

Mióta a lineáris gondolkodásmód teret nyert, az emberi közösségben csak az előreláthatatlan és váratlan krízishelyzetek (járványok, gazdasági válságok) szabnak határt a "fejlődésnek"  nevezett gátlástalan túlburjánzásnak.

A múlt megfigyelése nyomán azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy fennmaradásunk érdekében mesterséges, irányított krízisekre  lehet szükségünk. Ezeknek időbélileg rendszeresnek kellene lennie és főképpen a gazdasági egyenlőtlenségeket és demográfiai problémákat kell kezelnie.

Nina Paley GIF 2020

Eperfa eladó!

"Feketén bólintgat az eperfa lombja". (Arany János: Családi kör)

Az Osztrák-Magyar monarchia idején az utakat mindenhol eperfa (szederfa) szegélyezte, az úthálózat korszerűsítésének e fák jó része áldozatul esett. Az eperfa fáját a bognárok, kádárok nagyra becsülték, így komoly gazdasági jelentőséggel bírt. Mára már a maradványai is eltűnőben vannak, csupán néhány helyen ültetik, parkokban vagy kiskertekben a gyümölcséért, helyenként vadgazdálkodási céllal. A fa még megtalálható magánházaknál, de gyakran a parkokban is, ugyanis a városi régiókban is meghonosodott. Gyorsan növő, szárazságtűrő.

Ázsiában is sok helyen termesztik, különösen a fehér eperfát, ugyanis a selyemhernyók számára az egyedüli táplálékforrást ennek a fának a levelei jelentik. A múlt század közepén Széchenyi István, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Bezerédj István hívták fel a figyelmet a selyemhernyó tenyésztésére. Tevékenységük eredményeként a selyemgubó termelés Magyarországon 1842-ben 479 tonna volt. A selyemhernyó-tenyésztés céljából speciális eperfa ültetvényeket, epreskerteket létesítettek. 

Ezután csökkenés következett be, melynek oka egy betegség volt, mely az egész kontinensen pusztította a selyemhernyókat. Ekkor ellenőrzötté tették a selyemhernyó tenyésztést és felállították a szekszárdi székhelyű Országos Selyemtenyésztési Felügyelőséget, ami segített a selyemhernyó tenyésztés ismételt fellendülésében. 1905-ben Magyarország Európában a 3. helyen állt. A selyemhernyó tenyésztés véglegesen 1969-ben szűnt meg, az epreskerteket kivágták. 

Az eperfa levelét, ágát és kérgét régóta használják a kínai orvoslásban. A fekete, a piros, és fehér eperfa igen elterjedt szerte Indiában, ahol nagyon népszerű, kedvelt gyümölcs, és termését nem csak nyersen, hanem szárítva is fogyasztják, továbbá lekvárok, gyümölcslevek és likőrök formájában. Gyümölcse Európában is népszerű. Én imádom a mézédes aszalt faepret, nem olcsó, mivel török importból szerezzük be.

Konténeres 3 éves piros és fehér szederfa közvetlenül kertésztől 5000,- Ft/darab áron beszerezhető!