2019. november 14., csütörtök

Szarvasi gyógyfürdő 2019




A fürdő a város központjában található
  
Az úszómedence, a pezsgőfürdő és a gyermekmedencék


Madarak az ablaküvegen
Ablak az uszoda végében. 

                         
Nyugodt víz
         


A gyógymedencék  vízének
hőmérséklete 38 C és 36 C

Örvény
A gyógyvíz összetétele
                                            
Októberben fürdőkúrát élvezhettem a szarvasi gyógyfürdőben. A kezelések önrészét egy összegben kellett befizetni a jelentkezés alkalmával. Tizenöt napig vizi életmódra tértem át, melyhez órarendet kaptam. Medencefürdő, vízi torna és úszás, gyógymasszázs, hévízi iszap pakolás  javította az izületeim állapotát. A gyógyfürdőben dolgozó személyzet szívélyes, udvarias A fürdő tiszta és gondozott benyomást tett rám, napközben csekély forgalma van. 



2019. február 25., hétfő

MNG - Korniss kiállítás


  Remek kiállítás, legszívesebben újból megnézném.



Laokón csoport
Juhász és pulija  a pusztában


Ajándéktárgyak a múzeum boltban:



Kulcstartó
Mágneses könyvjelző



Csokipapír: Tücsöklakodalom.








Corvinák Budán

Coa Hungary Family Hunyadi v2.svg


A Corvina könyvtár budai műhelye. 

Kiállítás az Országos Széchenyi Könyvtárban.

2018.11.06-2019.02.09.



Corvina Virtualis


A Corvinákat a kiállítás bezárása előtt pár nappal sikerült megnéznem. 10 órakor érkeztem és délután fél ötkor távoztam. A három félhomályos terem annyi látnivalót kínált, hogy mire mindent végig néztem, jócskán eltelt az idő. 
Nagy élmény volt. A kiállítás nem a könyvek tartalmáról beszélt, hanem könyvekről, mint tárgyakról. Tárgyakról melyekre rárakódott a történelem. 
A könyvgyűjtés Mátyás királyi hobbija volt. Vagyonokat költött rájuk, akár az orosz cári család a Faberge tojásokra. A könyvek között sétálva oda tudtam képzelni magam abba a szobába,, ahol a kétezer könyv egymáson fekve várta, hogy a király felüsse őket. Kedvencem lett Beatrice imakönyve, (amelyik ott sem volt valójában) a légiesen finom díszítése miatt. Bár a könyvek a király tulajdonát képezték, az alkotóikról szólt mindahány. A névtelen másolókról, akik munkája túlélte a századokat.

Vásároltam egy képeslapot a könyvtár szinte üresen kongó ajándékboltjában: A Hieronymus-Corvina címlapját,  – A mű Szent Jeromos Szent Pál leveleihez írt magyarázatait tartalmazza  (Kézirattár, Cod. Lat. 347, f. 1r.) 
Mivel nem készítettem fotókat, néhány linket mellékelek illusztrációként:












2019. február 8., péntek

Katonadalok, 1918.

Bartókék Bécsben - Katonadalok, 1918. KONCERT A ZENEAKADÉMIA NAGYTERMÉBEN. 2018.október 7.

  


A koncerten elhangzottak Bartók Béla, Kodály Zoltán és Kodály Zoltánné Sándor Emma népzenei feldolgozásai, kiegészítve a Kárpát-medencei nemzetiségek hagyományos népzenéjének legszebb darabjaival. 

A koncert előzménye az az 1918 januárjában megtartott bécsi koncert volt, amelyen az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek régi és újabb katonadalait mutatták be. Az előadás magyar nyelvű részének színpadra állításában Bartók oroszlánrészt vállalt – maga is fellépett –, és Kodályt is bevonta a munkába. A nagy sikerre való tekintettel került volna sor a koncert budapesti megismétlésére, ezúttal további, az akkori Magyarországon élő nemzetiségek zenei anyagával kibővítve, ugyancsak Bartók Béla szerkesztésében. A történelem azonban közbe szolt, az ismétlés elmaradt. Száz év múltán elérkezett az idő, hogy – a kerek évfordulón visszaemlékezve – a Bartók által tervezett hangverseny megvalósulhasson.

A fellépő művészek voltak:

Agócs Gergely (ének, fujara), Balogh Kálmán (cimbalom), Borbély László, Czébely Bea, Lénárt Ágota, Pfeiffer Gyula (zongora), Kelemen Barnabás, Kelemen Gáspár (hegedű), Kiss B. Atilla (tenor), Hideg Anna (Ördöngösfüzes, Erdély – ének), Lengyel László Türei (Kalotaszeg, Erdély – ének), Navratil Andrea, Pál Eszter, Sőregi Anna (ének), Szabó Péter (cselló)
Közreműködtek a Szent Efrém Férfikar  és a  Magyar Állami Népi Együttes zenekara Pál István „Szalonna” vezetésével.



 


A koncert felkavaró élmény és óriási siker volt. Az előadást a színpad hátterében első világháborús fekete-fehér fotók vetítése kísérte. A lövészárokban szenvedő szegény honvédek életéből ennyi maradt meg - fotók. No, meg a katonadalok, melyeket valamikor a honvédek is énekeltek. Utósló mozzanatként a közönség is elénekelte ezeket.  A jegy mellé kapott műsorfüzetben azon dalok kottái szerepeltek, melyeket minden magyar ember jól ismer, úgymint : Fiumei kikötőben, Százados úr ha felül a lovára, Fütyül a masina, Kimegyek a doberdói harctérre és így tovább. Ez az éneklés megindított mindenkit. A legmélyebb érzelmekre ható hangversenyt éltem át.










2018. április 5., csütörtök

FRANKOFON FILMNAPOK BUDAPESTEN 2018

A nyitófilm, az Egy fiatal nő  (Jeune femme) nagyon tetszett. Nem véletlenül választották nyitófilmnek. Úgy látszik, ha van egy fesztivál, mindig a nyitófilmet kell megnézni.

Az Egy burka, egy nadrág (Cherchez la femme) című filmet már fenntartásokkal fogadtam. A párizsi muszlimokat kifigurázó motívumok tipikus viselkedésformákat, jellegzetes figurákat sorakoztattak fel, de ezeket nem éreztem hitelesnek, bemutatásukat inkább propagandisztikus célúnak találtam. Ezzel ellentétben a francia közemberek viselkedésének, a muszlim közösséghez való hozzáállását nagyon érdekesnek találtam. Nemkülönben érdekes volt számomra a francia család politikai irányultsága és hogy ezt minden félelem és szorongás nélkül élték meg. Nálunk az ilyesmi elképzelhetetlen lenne, az emberek politikai, vallási identitása rejtett, csak hasonszőrűek körében nyilvános.

A Mrs Hyde (Madame Hyde) című film alapötlete nagyon izgalmas, de egy se füle se farka alkotás született belőle. Egy villámcsapás következtében a hosszú éveken át sikertelen tanerő sikeressé válik, felkelti a diákok érdeklődését a fizika iránt. Éjszakánként azonban fénylényként kóborol és mindent eléget, amihez hozzáér, legyen az pad, kutya, vagy gyerek. Végül feladja magát a rendőrségen. Mi akar ez lenni? Tök gáz. Az iskola hangulata, a gyerekek és a tanárok viselkedése sokat elárult a francia társadalomban uralkodó toleranciáról és ez tetszett. A tanárnő fizikai szertára, kutató laborja az iskola hátsó kertjében lévő konténerben, szintén nagyon tetszett.

Két barát (Les deux amis) Ez a film nekem, közép-európai nézőnek megint csak feladta a leckét. Egy börtönből dolgozni kijáró lányba beleszeret egy férfi, aki a barátja segítségét kéri, hogy a lánynál célt érjen. A barát persze elszereti a lányt. A lány mindkettőjükbe beleszeret. (Asszem.) De nem is ez a lényeg. Hanem ahogy a barátok szakítanak. Vincent még nem tudja, hogy a barátja elhálta tőle a szerelmét, mégis szakít vele. Nyíltan megmondja neki, hogy nem akar barátkozni vele a továbbiakban, mert már semmit nem lát benne, ami vonzaná. Hát ilyet se láttam még! Egy barátságot nyíltan megszakítani nem szoktunk. Az szépen elhal majd magától is, ha nem találkozunk.

Egészében véve a francia filmtermésnek ez az  évjárata nem a legjobb, közepesnek mondanám, az egyes filmeknek inkább csak felvillanásai vannak.